Ma kétségtelenül az egyik alapvető kérdés a biológiai sokféleség megőrzése. Ez egy olyan téma, amely az emberi tevékenység különböző területein vált aktuálissá, hiszen megértése és tanulmányozása alapján terveket készíthetünk a megőrzésére. De tényleg tudjuk, mit jelent a biológiai sokféleség? Különféle megközelítések születtek, hiszen a biodiverzitást evolúciós, ökológiai, sőt gazdasági szempontból is kezelhetjük. Azonban még akkor is, ha az emberi lények napi rendszerességgel és számos módon érintkeznek a biológiai sokféleséggel, gyakran nehéz meghatározni a jelentését.
Webhelyünk ebben a cikkében elmondjuk, mi a biológiai sokféleség, annak jellemzőit és a létező biológiai sokféleség típusait.
Mi a biológiai sokféleség?
A biológiai sokféleség vagy a biodiverzitás különféle fogalmait javasolták, és a kifejezést általában nagyon széles körben használták. A biodiverzitást úgy definiálhatjuk, mint az élet változékonyságát, összetételét, szerkezetét és funkcióját, és a biológiai szerveződés különböző szintjein összefüggő elemek hierarchiájaként ábrázolható. Ezen túlmenően a szerveződés minden szintjén tapasztalható változékonyságra utal, a populációt vagy fajt alkotó génektől a közösséget alkotó fajokig, és végül ugyanazon közösségekig, amelyek a világ több ökoszisztémáját alkotják. Tehát amikor biodiverzitásról beszélünk, akkor a a biológiai változatosság minden szintjére gondolunk
A biodiverzitás az élő rendszerek azon tulajdonsága, hogy különbözőek legyenek, vagyis a bolygón élő összes élőlény között van változatosság, ami az összes biológiai rendszer természetes és veleszületett tulajdonsága. Ez egyben az összes élőlény alkalmazkodásának és integrálódásának sokféle módja is.
A biológiai sokféleség típusai
Most, hogy ismerjük a biodiverzitás definícióját, beszélhetünk arról, hogy milyen típusokba sorolható. Tudjuk, hogy a biológiai sokféleség magában foglalja minden élőlény változatosságát, bármilyen forrásból vagy eredetből származnak, és ez magában foglalja mind a szárazföldi, mind a vízi ökoszisztémákat, valamint az ökológiai hálózatokat, amelyeknek részét képezik. Ennek ellenére a biológiai sokféleséget aszerint osztályozzák, hogy milyen skála alapján áll, tehát lehet:
Genetikai biodiverzitás
A genetikai biodiverzitás az egyes fajon belüli sokféleségre utal, vagyis a fajon belüli változatosságra, a halmaz génjei közül, és minél több a genetikai sokféleség, annál nagyobb esélye lesz egy fajnak a sikerre. Tágabb értelemben a biodiverzitás legalapvetőbb összetevője, és az evolúciós folyamatokból eredő, öröklődő és az egyes organizmusokban előforduló, egy populáció egyedei és az azonos fajon belüli populációk között előforduló variációk. Ezért ezeknek a folyamatoknak a működésének ismerete és megértése létfontosságú a megőrzéshez, mivel sok terület függ az ilyen típusú biológiai sokféleségtől, mint például az evolúciós genetika, az emberi egészség, a mezők és erdők fenntarthatósága és termelékenysége, valamint más természetes ökoszisztémák.
Ha bővíteni szeretné tudását, ne hagyja ki ezt a másik, az állatvilággal foglalkozó cikket: "Állatvilág: osztályozás, jellemzők és példák".
A fajok biológiai sokfélesége
Ez a fajta biológiai sokféleség alapvetően fajok számát jelenti, legyen az erdő, tó vagy kontinens. Ez a besorolás magában foglalja mindazokat a közös tulajdonságokat, amelyekben az egyes fajok megosztanak, és amelyek lehetővé teszik az azonos fajhoz tartozó egyedek egymás közötti szaporodását.
Ökológiai vagy ökoszisztéma biodiverzitás
Lefedi az összes ökoszisztémát, amelyet a világon vagy egy adott földrajzi területen találunk, és a bennük található összes fajt, valamint a közöttük fennálló egyensúlyt. Ahogy az ökoszisztémát alkotó fajok kölcsönhatásairól beszélünk, az ilyen típusú biodiverzitás három részre osztható:
- Alfa diverzitás: A fajok száma helyi szinten.
- Béta diverzitás: általánosabb szintre utal, és a közösségek fajösszetételének különbségét jelenti.
- Gamma diverzitás: a fajok száma regionális szinten, azaz magasabb szint figyelembevételével.
Ezek olyan szintek, amelyek a diverzitás különböző aspektusait határozzák meg, és amelyekhez kapcsolódó változók is különböznek. Ez egy mód a biológiai sokféleség hierarchikus sematizálására, amely magában foglalja a térbeli lépték tényezőjét.
Miért fontos a biológiai sokféleség?
A biológiai sokféleség csökkenésének következményei valóban riasztóak, ezért olyan fontos a megőrzése. A fajok és a természeti környezet megőrzése évek óta egyre aggasztóbb. Jelentősége abban rejlik, hogy különféle környezeti vagy ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt, azaz biztosítja azokat a természetes feltételeket és folyamatokat, amelyek az ökoszisztémákra jellemzőek, és amelyeken keresztül az ember különféle lényekhez jut. előnyeit, és végül túlélni. Ezen szolgáltatások egy része a szerves hulladék lebontása, a talaj képződése és összetétele, valamint az erózió és a kiszáradás visszaszorítása, a növényekből és azok előállításából származó élelmiszerforrások növelése, számos kártevő biológiai védekezése, a növényfajok beporzása, az éghajlat. szabályozás, sok más között.
A biodiverzitás fontossága a fentiekhez képest nem más, mint az egyensúly fenntartása. Enélkül az általunk ismert élet fokozatosan eltűnne.
A biológiai sokféleség csökkenése: okok
Az előző részben a biodiverzitás csökkenésének következményeit láthattuk, ami főként a különböző ökoszisztémák közötti egyensúlyhiány, és így általában az élet romlása. Most akkor mi okozza ezt? A biodiverzitás csökkenése az egyik legfontosabb globális probléma, mivel a panoráma jelenleg a természeti rendszerek és biológiai sokféleségük növekvő degradációját és kimerülését tükrözi. A számos emberi gyakorlat miatt a természetes és összetett ökoszisztémák nagy része homogén és egyszerűbb környezetté vált, veszélyeztetve az ökoszisztémákat alkotó biológiai kölcsönhatások stabilitását, ill. számos növény- és állatfaj kihalásához vezetett. Hasonlóképpen sok mást is komoly a kihalás veszélye fenyeget. Fedezze fel ebben a másik cikkben a világ legveszélyeztetettebb állatait.
Így a folyamatosan fejlődő, növekvő emberi nyomás következtében a helyi és regionális biológiai sokféleség gyors pusztulása következett be, gyakran védtelenül hagyva a természetes növényzetet és a vadon élő állatokat. Másrészt az általunk használt modern élelmiszer-termelési minták mellett más tényezők is veszélyeztetik a biológiai sokféleséget, például a következők:
- Fajok és élőhelyek megváltoztatása és túlzott kiaknázása
- Egzotikus fajok bemutatása
- Környezeti feltételek módosítása
Ebben az értelemben a biológiai sokféleségről szóló 1992. évi egyezmény hozzájárult egy olyan politikai légkör kialakításához, amelyben a biológiai sokféleség létfontosságú és kulcsfontosságú kérdésként jelenik meg, mind környezeti, mind fejlesztési szinten, és elvezet bennünket ahhoz, hogy megértsük. hogy a biodiverzitás léte és jövője a biológiai és a társadalmi-kulturális folyamatoktól egyaránt függ.
