A kutyák légúti betegségei meglehetősen gyakoriak a kisállat-klinikán. Kulcsfontosságú, hogy a gazdi odafigyeljen kedvencére, mert bizonyos tüdőpatológiák jelei és tünetei összekeverhetők, és ez az állatorvos késői diagnózisához vezethet.
Webhelyünk ebben a cikkében a kutyáknál előforduló tüdőfibrózisról, annak okairól és kezeléséről fogunk beszélni egy kicsit, azzal a céllal, hogy érvényes információkkal szolgáljon a kisállat gyámja számára, és az ideális előnyt érje el a ház szőröse számára.
Mi a tüdőfibrózis kutyáknál?
A fibrózis reagál a rostos szövet kóros képződésére a test bármely szövetében. Ebben az esetben pulmonalis interstitiumról (intercelluláris tér) beszélünk. Különböző okok miatt a tüdőfibrózis rontja az állat életminőségét, sérti a légzését.
Például a West Highland White Terrier (WHWT) fajta az egyik legtöbbet emlegetett fajta, amikor erről a patológiáról beszélünk, hiszen számtalanszor publikálták a betegség előfordulását ebben a fajtában.
A tüdőfibrózis tünetei kutyáknál
A légúti tünetek nem specifikusak, és összetéveszthetők más légúti patológiákkal. Általában az e patológiával érintett kutyák : képeivel érkeznek az irodába
- Állandó krónikus köhögés.
- Tachypnea.
- Cyanosis.
- Egyedzés intolerancia.
- Szinkopák.
Ezek a tünetek a szívpatológiákra is jellemzőek, de a helyes diagnózis felállításához kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.
A tüdőfibrózis okai kutyáknál
A kutyák tüdőfibrózisának okai nem igazán konkrétak. Ez egy olyan patológia, amelyet még tanulmányoznak, és bár a tudomány nem teljesen érti, vannak bizonyos elméletek, amelyek felvetik a lehetséges okokat:
- Nem megfelelő környezetvédelem: A folyamatosan pornak, káros anyagoknak és légúti irritáló anyagoknak kitett kutyák hajlamosabbak lehetnek a tüdőfibrózisra.
- A légúti fertőzések krónikussága: gyakran előfordul, hogy egyes háziállatok légúti fertőzésekben szenvednek, amelyek általában enyhék, de nem kezelik megfelelően, és idővel fejlődnek, amíg kedvencünk életének egy pontján tüdőfibrózist nem okoznak.
- Genetics: Leírták, hogy a West Highland White Terrier (és általában a terrierek) a leginkább hajlamos fajta szenvedni ebben a patológiában, azonban ez egy olyan betegség, amely bármilyen kutyafajtát érinthet.
- Rák kutyáknál: kimutatták, hogy egyes kutyáknál, amelyeknek tüdőcisztája volt, élete során kialakulhat ez a patológia. A sejtnövekedés zavara a rostos szövetek indokolatlan felhalmozódásához vezethet.
Kigyógyítható a tüdőfibrózis kutyákban? - Kezelés
Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a patológia krónikus, és idővel kialakulhat. Ebben az esetben ez egy hosszú ideig kezelhető állapot, de visszafordítani szinte lehetetlen A legtöbb szerző arról számol be, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek enyhítik a jelek és kapcsolódó tünetek, de a kutya aligha fog visszatérni a normális állapotba. Ahhoz, hogy olyan kezelést hozzunk létre, amely javíthatja az állat tüneteit és meghosszabbíthatja az életét, helyes diagnózist kell felállítanunk a légzőrendszer és a szív-érrendszer. Néhány kiegészítő vizsgálat, amelyet a tüdőfibrózisra gyanakvó állatorvosnak el kell végeznie:
- X-Ray: A radiológia a legfontosabb kiegészítő vizsgálat a kutyák tüdőfibrózisának diagnosztizálására. A rostos szövet jellegzetesen fel van tüntetve, és az állatorvos a képeket a klinikával társítva képes lesz megadni a tulajdonosnak a szükséges információkat. Egyes esetekben cisztás tüdőfibrózisnak nevezhető (amikor a patológiát rákos sejtekkel társítják).
- Hematológia és vérkémia: ezek nem a legfontosabb tesztek a kutyák tüdőfibrózisának diagnosztizálásához, hanem minden olyan kutyánál, akinek jelentős tünetei vannak, Biztosan rendelkeznünk kell ezzel az információval. Tüdőfibrózis esetén az állatorvos észlelheti a vörösvértestek számának növekedését a tüdő meghibásodása miatti hipoxia miatt.
- Echokardiográfia: a tüdőfibrózisban szenvedő kutyák jelentős százalékának pulmonális hipertóniája is van, amely klinikai tünet, amelyet ezzel a módszerrel kell diagnosztizálni. A közelmúltban végzett vizsgálatok során a West Highland White Terrierek több mint 40%-ánál pulmonális hipertóniát és tüdőfibrózist diagnosztizáltak, mivel ez az egyik leginkább érintett fajtája ez a patológia.
Léteznek más technikák is, amelyek megkülönböztetik a diagnózist más betegségektől, mint például a bronchoscopia és a bronchoalveolaris lavage (BAL), de mivel ezek invazív technikák, és bizonyos szakértelmet igényelnek az állatorvostól, kevéssé használják őket. Ezenkívül kockázatot jelentenek a kutya életminőségére. Mindezeket a fent említett laboratóriumi technikákat megfelelő fizikális vizsgálat után alkalmazzák a gyakorlatban, amely feltárja azok elvégzésének szükségességét. Semmilyen körülmények között ne tegye a kutyát kellemetlen vagy fájdalmas eljárásoknak, ha nem szükséges.
Hogyan gyógyíthatunk tüdőfibrózisban szenvedő kutyát?
Az idiopátiás tüdőfibrózis kezelése a tüneteken és a kutya kórtörténetén egyaránt alapul. Ha a betegnek pulmonális hipertóniája van, az állatorvosnak először azt kell ellenőriznie. Ez a terápia nem gyógyító, csak a betegség progressziójának megállítására szolgál
A szteroid és köhögéscsillapító kezelést leírták a tünetek enyhítésére, de megismételjük, hogy ez csupán tüneti hatás. Kiemelkedően fontos környezetgazdálkodás a kisállat, vagyis az esetleges mechanikai körülményektől való távoltartás. Nem ajánlott porral vagy bármilyen irritáló szerrel érintkezni. Nyilvánvaló okokból ellenőrizni kell azt a környezetet, ahol kedvence életének következő néhány évét tölti.
Meddig bírja a tüdőfibrózisban szenvedő kutya?
Amint fentebb említettük, krónikus patológiáról beszélünk, amely sok esetben idiopátiás (ismeretlen okú). Kevés szerző ír le olyan kísérleti időt, amely alatt az ilyen állapotú kutya túléli (általában 16-30 hónap a klinikai tünetek megjelenése után). Köztudott, hogy évekig is eltarthat, de a tüdő más szervekkel (főleg a szívvel) fennálló szoros kapcsolata miatt, ha az állat állapota nem a legmegfelelőbb, hónapokkal a diagnózis után elpusztulhat.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a tüdőfibrózis egy olyan betegség, amelyet nagyon ritkán diagnosztizálnak fiatal kutyáknál, így annak mérése, hogy egy ilyen betegségben szenvedő kutya meddig tarthat, meglehetősen nem specifikus.
