A pulmonális hipertónia a kisállat-klinikákon általában aluldiagnosztizált kóros lelet, amely a pulmonalis keringésben megnövekedett szisztolés vagy diasztolés vérnyomásból áll. Megjelenését több ok is okozhatja, amelyek többsége szív- vagy tüdőelváltozásokhoz köthető, ami nemcsak a diagnózist, hanem a kezelést is meghatározza.
Ha többet szeretne megtudni a pulmonális hipertóniáról kutyáknál, javasoljuk, hogy olvassa el oldalunk alábbi cikkét, részletezzük ennek a kóros leletnek a legfontosabb szempontjait, beleértve annak okait, tüneteit, diagnózisát és kezelését.
Mi a pulmonalis hipertónia kutyáknál?
Mielőtt meghatározzuk, mi a pulmonalis hypertonia, el kell magyarázni nagy vonalakban hogyan működik a szív- és érrendszer, amelyet a keringési rendszer alkot (a artériák, vénák és kapillárisok) és a szív. A kardiovaszkuláris rendszer : az általános vagy szisztémás keringésre és a pulmonalis keringésre. Az általános keringés célja az oxigéndús vér szállítása a szövetekbe, míg a pulmonalis keringés célja az oxigénmentesített vér eljuttatása a tüdőbe, hogy az újra oxigénnel tudjon telni. Mindkét kör a szív szintjén konvergál és keresztezi egymást, két bal kamrából (bal pitvar és bal kamra, amelyek egymással kommunikálnak) és két jobb kamrából (jobb pitvar és jobb kamra, amelyek szintén kommunikálnak egymással) állnak össze. A bal pitvar a pulmonalis keringésből oxigéndús vért kap, amely a bal kamrába jut, ahonnan az általános keringésen keresztül az összes szövetbe eloszlik. A jobb pitvar az általános keringésből oxigénmentesített vért kap, amely a jobb kamrába jut, ahonnan a tüdőkeringésen keresztül a tüdőbe jut, hogy újra oxigénnel teljen.
Amint megismerjük a keringés két típusát, elkezdhetjük meghatározni a pulmonalis hypertonia, amely egy emelkedett vérnyomás a tüdőkeringésben.
A pulmonális hipertónia típusai kutyáknál
A pulmonális hipertónia kétféle lehet:
- Primer vagy idiopátiás pulmonális hipertónia: ha a kiváltó ok ismeretlen
- Másodlagos pulmonalis hypertonia: amikor más betegségek szövődményeként jelentkezik. Ez a leggyakoribb.
A másodlagos pulmonalis hypertonia etiológiájától függően három csoportba sorolható:
- Hyperkinetic pulmonalis hypertonia: a tüdő megnövekedett véráramlása okozza, általában az érrendszeri rendellenességek miatt, amelyek lehetővé teszik a vér áthaladását a tüdőből. bal oldalról a szív jobb oldalára.
- Passzív pulmonális hipertónia: a pulmonalis vénás elvezetés nehézsége miatt fordul elő, általában bal szívelégtelenség következtében.
- Angio-okkluzív pulmonalis hipertónia: A tüdő megnövekedett vaszkuláris ellenállása miatt fordul elő. Ez a súlyos pulmonális hipertónia leggyakoribb típusa.
A pulmonális hipertónia tünetei kutyáknál
A pulmonalis hypertoniával kapcsolatos klinikai kép változó lehet. enyhe pulmonális hipertóniában szenvedő kutyáknál gyakran az egyedüli klinikai tünetek azok, amelyek a magas vérnyomást okozó elsődleges patológiához kapcsolódnak.
mérsékelt vagy súlyos pulmonális hipertóniában szenvedő betegeknél a következő klinikai megnyilvánulások figyelhetők meg:
- A az elsődleges patológiára jellemző, amely a magas vérnyomást okozza.
- Köhögés.
- Egyedzés intolerancia.
- Dyspnea (légzési distressz): Kezdetben csak erőkifejtés esetén jelentkezhet nehézlégzés, de súlyos esetekben nyugalmi nehézlégzés is előfordulhat.
- Cyanosis: a nyálkahártya kékes elszíneződése.
- Syncope: ezek olyan epizódok, amelyek hirtelen eszméletvesztéssel, majd teljes és általában hirtelen felépüléssel fordulnak elő. Általában izgalmi helyzetek vagy intenzív fizikai gyakorlatok okozzák, bár súlyos esetekben egy egyszerű séta vagy néhány lépcső megmászása kiválthatja őket.
- A jobb oldali pangásos szívelégtelenség jelenléte esetén megfigyelhető hasi puffadás az ascites miatt, juguláris tágulás, jugularis pulzus és pleurális folyadékgyülem.
A pulmonális hipertónia okai kutyáknál
Azok a konkrét okok, amelyek kutyáknál magas vérnyomáshoz vezethetnek, a következő betegségcsoportokba sorolhatók:
- A bal pitvarban megnövekedett nyomást okozó betegségek: bal szívelégtelenség esetén degeneratív mitralis billentyű betegség vagy cardiomyopathia miatt. Passzív pulmonális hipertóniát okoznak.
- A tüdőkeringés szintjén volumentúlterhelést okozó betegségek: vaszkuláris rendellenességek, például pitvari sövény defektus (tartós Botal foramen) miatt, kamrai septum defektus és a nyitott ductus arteriosus (PDA). Hiperkinetikus pulmonális hipertóniához vezetnek.
- A tüdőkeringés obstruktív betegségei: például dirofilariosis, angiostrogillosis, neoplasia, vérmérgezés, autoimmun hemolitikus vérszegénység, hyperadrenocorticismus, nefrotikus szindróma és koaguláció disszeminált intravaszkuláris betegség (DIC). Angio-okkluzív pulmonális hipertóniát okoznak.
- Krónikus tüdőbetegségek: például intersticiális tüdőbetegség, krónikus obstruktív betegségek vagy krónikus magasan tartózkodás. Ezek a helyzetek az artériás oxigénnyomás csökkenését idézik elő, ami a pulmonalis arteriolák érszűkületét és angiookkluzív magas vérnyomást okoz.
A pulmonális hipertónia diagnózisa kutyáknál
A pulmonális hipertónia feltételezett diagnózisa a következők szerint állítható fel:
- Orvostörténet és anamnézis: a gondozók gyakran olyan klinikai képet írnak le, amelyet testmozgás-intolerancia, nehézlégzés, köhögés, ájulás stb. jellemez.
- Fizikális vizsgálat-Az általános vizsgálat olyan jeleket észlelhet, mint az ascites okozta hasi puffadás vagy a nyugalmi nehézlégzés. A kardiopulmonális auskultáció során zörej észlelhető.
- Mellkasröntgen: a szív jobb kamráinak, a tüdőtörzsnek és a tüdőartériáknak a kitágulása, valamint az infiltrátumok tüdőben észlelhető. Ezenkívül megfigyelhetők a magas vérnyomást okozó elsődleges patológia megnyilvánulásai.
- Laboratóriumi elemzés: különösen fontos dirofilariosis és angiostrongylosis esetén.
- Elektrokardiogram: a legtöbb pulmonalis hypertoniás betegnél az elektrokardiogram normális, bár súlyos esetekben magas P-hullámok és csúcsos, mély S-hullámok, ill. jobb tengely eltérés.
- Kétdimenziós echokardiográfia és M mód: közepesen súlyos vagy súlyos hypertoniás betegeknél a jobb kamra hipertrófiája és dilatációja figyelhető meg, valamint a tüdőartéria kitágulása. Vannak azonban olyan pulmonalis hipertóniás betegek, akik nem mutatnak echokardiográfiás eltéréseket, ezért a teszt negatív eredménye nem zárja ki a pulmonális hipertóniát.
Ezek a lépések segítenek a diagnózis felállításában. Azonban a pulmonalis hipertónia végleges diagnózisának eléréséhez kutyáknál bizonyítani kell a nyomásnövekedést a pulmonalis keringés szintjén. A szisztémás nyomás, vagyis az általános keringés szintjén fennálló nyomás könnyen meghatározható invazív és non-invazív technikákkal egyaránt. A pulmonális nyomás meghatározása azonban bonyolultabb. Az invazív technikák nem hasznosak, mivel a pulmonalis artériás rendszer nem érhető el közvetlenül, kivéve szívkatéterezéssel. Emiatt non-invazív technikákat kell alkalmazni, mint például a Doppler echokardiográfiás vizsgálat, amely lehetővé teszi a pulmonalis artériás nyomás becslését.
Konkrétan a Doppler-echokardiográfia lehetővé teszi a pulmonális hipertónia diagnosztizálását nagy vérsebesség-érték kimutatásával tricuspidalis vagy pulmonalis regurgitációbanPulmonalis hypertonia értékek azokat tekintjük, amelyekben a tricuspidalis regurgitációs sebesség nagyobb, mint 2,4 m/s, és azokat, amelyekben a pulmonalis regurgitáció sebessége nagyobb, mint 2 m/s.
A pulmonalis hypertonia kezelése kutyáknál
A kutyák pulmonális hipertóniájának kezeléséhez a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- Támogató kezelés: célja az elsődleges patológia és szövődményeinek ellenőrzése.
- Kezelés pulmonalis artériás értágítókkal: amikor a szupportív kezeléssel sikerül megfékezni az elsődleges patológiát, de a pulmonalis hypertonia továbbra is fennáll és a vele kapcsolatos tünetek, a pulmonalis artériás értágítókat, például szildenafilt kell adni.
- Jobb oldali pangásos szívelégtelenség kezelése (ha elérhető).
A pulmonális hipertónia megelőzése kutyáknál
Amint azt ebben a cikkben kifejtettük, a pulmonális hipertóniát többféle ok is okozhatja. Megjelenésének megelőzése nehéz, sőt esetenként lehetetlen is, mivel vannak olyan állatok, amelyek fajtája vagy életkora miatt erősen hajlamosak másodlagos tüdőből eredő betegségek kialakulására magas vérnyomás.
Az a tény, hogy a pulmonális hipertónia kialakulásának megelőzése nehéz, különösen fontossá teszi korai diagnózist a magas vérnyomást okozó patológiák, annak érdekében, hogy a megfelelő kezelés mielőbbi kidolgozása és a szövődmények elkerülése. Ebben az értelemben:
- kistestű és idősebb korú kutyáknál, amelyeknek különleges a hajlamuk a mitrális billentyű degeneratív betegségére rendszeres ellenőrzéseket kell végezni a betegség mielőbbi felismerése és a pulmonalis hypertonia megjelenésének megelőzése érdekében.
- A kölykökben fontos, hogy korai életkorban megfelelő kardiopulmonális auskultációt végezzenek annak érdekében, hogy felismerjék a veleszületett rendellenességeket, amelyek pulmonalis hipertónia oka.
- A magas tengerszint feletti területeken élő kutyákat a tengerszinthez képest rendszeresen ellenőrizni kell az alacsony vérnyomás hatásainak megelőzése érdekében oxigén.
