A nyulak a Leporidae családba tartoznak, amelyet a nyulakkal osztanak meg, de nemükben és rendszertani jellemzőiben is különböznek egymástól. A nyulakat különféle nemzetségekbe sorolják, de a legismertebb az Oryctolagus, amelyen belül megtalálható a közönséges nyúl, vagy más néven európai nyúl (Oryctolagus cuniculus).
Az élőhelyek széles skálájához való alkalmazkodóképessége és a szaporodási sikere miatt a világ 100 invazív idegen fajának egyike az általa generált hatásról. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy az eredeti helyétől eltérő területekre való behurcolását olyan emberek okozzák, akik különféle célból honosították meg, ez semmi esetre sem az állat felelőssége.
Webhelyünk ebben a cikkében szeretnénk, ha egy kicsit többet tudna és tanulna a nyúl anatómiájáról. Vegye figyelembe!
A nyúl általános anatómiai jellemzői
A nyúl kis állat, szimmetrikus és megnyúlt testtel A súly a fajtától vagy fajtától függően változik, 1 kg-ról 6 kg-ra nőhet A fej és a nyak is kicsi, egyes esetekben nyulak az általa alkotott szőr ebben az utolsó szerkezetben úgy redők, mintha kettős áll lenne. Az állon és a perianális területen feromonok termelésére szolgáló mirigyei vannak, amelyeket a kommunikációra és a terület megjelölésére használ.
Az elülső végtagok kisebbek, mint a hátsó végtagok, az előbbieknek öt ujjuk van erős körmökkel, míg a hátsó végtagok nagyobb erővel optimalizálják az ugrásokat. Nincsenek párnáik, és arra is használják, hogy a talajon rezgéseket keltsenek, és például veszély esetén kommunikáljanak. A nyúl farka rövid, mozgáson keresztüli kommunikációhoz is hasznos. Ezek a tulajdonságok a legkiemelkedőbbek a nyúl általános anatómiai jellemzői közül.
Nyúl érzékei
A nyúl összetett érzékszervi rendszerrel rendelkezik, ezért használja minden érzékszervét, vizuális, tapintási, akusztikus és kémiai Ezen kívül képes hatékonyan érzékelni a hőváltozásokat és a rezgéseket. A nyúl olyan állat, akinek fontos kommunikációs képessége van szagokon és érintésen keresztül.
A nyulak nagy szemekkel látnak, és inkább oldalirányban helyezkednek el, mint elöl. Gyakori a piros elszíneződés, bár fajtától függően más színűek is lehetnek. Az orr rendkívül érzékeny, amelyet könnyen mozgat. Az orrlyukak szövete alatt valamilyen párna található, amelyek a szagok érzékeléséhez kapcsolódnak. Két hosszú füle van, amelyek mentesek a belső szőrzettől, mobil, amelyek lehetővé teszik nagy távolságban lévő hangok rögzítését, és emellett alapvető szerepet játszik a test hőszabályozásában.
A nyúlbőr
A nyúl bőrét kétféle szőr jellemzi. Egy külső és látható általában világos, erős és viszonylag hosszú. A rövidebb és gyapjas típusú egyéb belső nagyon hasznos a hideg élőhelyeken.
A bunda színe a közönséges nyúl hajlamos szürke színű, fekete és barna kombinációbanaz alsó része világosabb, valamint a fehér farok alsó része. A melanisztikus és albínó nyulak meglehetősen gyakoriak. A szelektív keresztezések alapján azonban nagyszámú fajtát sikerült előállítani, amelyek lehetnek egyszínűek vagy kombináltak is.
Nyúl emésztőrendszere
A nyúl emésztőrendszere a szájban kezdődik, amelyben 28 fog van, kiemelve nagy metszőfogait. A táplálékfelvételhez a fogain kívül mozgékony ajkaira és nyelvére is támaszkodik. Később a garat és a nyelőcső, az utóbbi rövid, ezen keresztül a táplálék a gyomorba kerül.
A nyulak monogasztrikus állatok, vagyis a gyomruk egyetlen rekeszből áll. Egy felnőtt nyúlban ez a rendszer körülbelül 5 m méretű, amiben kb. 100 g táplálék rakódik le Ezután megtaláljuk a vékonybelet, ahol a máj és a hasnyálmirigy váladékának köszönhetően a tápláléktömeg fontos lebomlása megy végbe, így a tápanyagokat a szövet nyálkahártyája szívja fel.
A vékonybélben lévő lebontatlan részecskék a vastagbélben lévő vakbélbe jutnak, ahol a bakteriális enzimek által lebomló fontos folyamat megy végbe. Ezt követően a maradék tömeget a vastagbélbe mobilizálják, és idáig az emésztőrendszer általában hasonló a többi monogasztrikus állatéhoz.
A nyúl sajátossága a a vastagbél kettős funkciójában rejlik, hiszen ha a táplálék a kora reggeli órákban kerül be, nem dolgozzák fel teljesen, és nyálkahártyába burkolt tömegeket képeznek csomók formájában, amelyek cecotrophies néven ismertek. Ha a gyomortartalom későbbi órákban érkezik meg, olyan abszorpciós folyamatnak vetik alá, amely az összes nedvességet kivonja, és száraz széklettömeget eredményez.
Fontos szempont, hogy amikor a nyúl kiadja a cekotrófiákat, mivel ezekben még vannak tápanyagok, amelyeket az állat fel tud használni, azonnal elfogyasztja azokat, amint kilöki, így ez a tömeg visszatér végigmenni az emésztési folyamaton.
A nyúl emésztőrendszere a végbélnyílással végződik, amelyen keresztül a nyúl kiüríti a székletet és a cekotrófiát.
Nyúl szív- és légzőrendszere
A nyúl szíve a mellkas hasi területén található, mellette pedig a két tüdő. Négy üregre oszlik , két felső vagy pitvarra, amelyek a vér vételéért és két alsó ill. kamrák, amelyeken keresztül a vér távozik. Ezenkívül ez a rendszer tüdőartériából és vénákból, aorta artériából, elülső és hátsó vena cavából áll.
Ami a nyúl légzőrendszerét illeti, a tüdőn kívül az orrlyukakból vagy külső légzőnyílásokból, a orrlyukak, belső légzőnyílások vagy choanae, garat, gége, légcső, hörgők, tüdőlebenyek és a rekeszizom.
Nyúl reproduktív rendszere
A nyulak reproduktív rendszere a következőkből áll: petefészkek, petevezetékek, méh, hüvely és szeméremtest. nyulak reproduktív rendszerében a következőket találjuk: herék, vas deferens, húgycső, pénisz, prosztata, ondóhólyagok, hólyagos mirigy és Cowper-mirigy.
szexuális érettség nőknél 3,5 és 4 hónap között van, míg a hímeknél valamivel később, 4,5-től 5 hónapig.
Nyúl csontrendszere
A nyúl csontrendszerét illetően azt találtuk, hogy a fej lapos csontokból áll, amelyeknek nincs mozgásképességük, kivéve a amelyek az alsó állkapocsban helyezkednek el. A fejben található csontok a következők: nyakszirti, frontális, parietális, temporális, könnycsont, orr-, felső és alsó állkapocs.
A nyúl törzse különböző apró csontokból áll, ahol a különböző típusú csigolyák találhatók (nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farok); a bordák és a bordaívet alkotó egyéb csontok.
A elülső végtagok a lapocka, a felkarcsont, a singcsont, a sugár, a kéztőcsontok, a kézközépcsontok és a fülcsontok alkotják. A hátsó végtagok a combcsontból, a sípcsontból, a fibulából, a tarsusból, a lábközépcsontból és a phalangusokból állnak. Ez utóbbiak a medencén keresztül kapcsolódnak a gerinchez, amely viszont a csípőcsontból, az ischiumból és a szeméremcsontból áll.
A nyúl olyan állat volt, amelyből marketing célokra különféle fajtákat állítottak elő, így a nyúlhúst és prémet nagymértékben fogyasztják különböző országokban. Jelenleg a kihalás veszélye fenyegeti a Nemzetközi Természetvédelmi Unió szerint, elsősorban az emberek által okozott cselekmények miatt.
És ha ismeri a nyúl általánosabb anatómiai jellemzőit, amelyek nincsenek itt, ne felejtse el megírni a megjegyzését.
