A meningoencephalitis egy neurológiai patológia, amelyet gyakran diagnosztizálnak a kisállat-klinikán. A központi idegrendszer gyulladásából áll, amely az érintett területtől függően sokféle neurológiai tünettel nyilvánulhat meg. Annak ellenére, hogy ez egy olyan betegség, amelynek felfedezése sok ismeretlen, egyre több információ áll rendelkezésre a diagnózis és a kezelés irányításához.
Ha többet szeretne megtudni a meningoencephalitis kutyáknál, ne hagyja ki oldalunk következő cikkét, amelyben a ennek a neurológiai betegségnek a tünete, típusai és kezelése.
Mi a meningoencephalitis kutyákban?
A meningoencephalitis (CNS) gyulladásból áll, amely akut/szubakut és progresszív lefolyású. Pontosabban, a gyulladásos folyamat az agyhártyát (a központi idegrendszert borító membránokat) és az agyat érinti. Ha ezeken a struktúrákon kívül a gerincvelő is érintett, akkor meningoencephalomyelitisnek nevezik.
A meningoencephalitis valójában a betegségek igen kiterjedt csoportja, amelyeknek nagyon változatos etiológiája van. Sok esetben nehéz végleges diagnózist felállítani; olyannyira, hogy az esetek 60%-ában nem ismert a betegség konkrét oka.
A meningoencephalitis tünetei kutyáknál
A meningoencephalitishez kapcsolódó klinikai kép nagyon változatos, és alapvetően a központi idegrendszer gyulladásos folyamat által érintett struktúráitól függ. Ebben az értelemben:
- Amikor az agyhártya érintett, fájdalom, merevség és láz figyelhető meg.
- Ha az agy érintett, rohamok, viselkedési zavarok figyelhetők meg (például körözés vagy fejnek a padlóhoz vagy falhoz szorítása), csökkent tudatszint (depresszió, kábulat vagy kóma) és látásvesztés.
- Ha a kisagy érintett, szándékos remegés figyelhető meg(ez egy remegés, amely csak mozgás közben jelentkezik), hipermetria (túlzott amplitúdójú mozgások), egyensúlyvesztés és széles támaszték.
- Ha az agytörzs érintett, vesztibuláris szindróma figyelhető meg.(fej oldalra dőlése, egyensúlyvesztés, keringés, nystagmus és strabismus), agyideg-zavar, tudatzavar (depresszió, kábulat vagy kóma) és motoros zavarok.
Azokban az esetekben is, amikor a gerincvelő is érintett, olyan jelek is megjelenhetnek, mint a parézis, bénulás, megváltozott tónus és reflexek stb.
A gyakorlatban ezeknek a jeleknek a különböző kombinációi gyakran megfigyelhetők, mivel általában több idegszerkezet érintett. Ezért a legtöbb idegtünetben szenvedő betegnél a meningoencephalitist be kell vonni a differenciáldiagnózisba, mivel szinte bármilyen akut vagy szubakut neurológiai állapot összeegyeztethető ezzel a patológiával.
A meningoencephalitis típusai kutyáknál
A kutyák meningoencephalitisét etiológiájuk szerint két nagy csoportba sorolhatjuk: fertőző és nem fertőző. Ezután mindegyiket részletesebben ismertetjük.
Fertőzős meningoencephalitis
Ezek olyan kórokozó mikroorganizmusok által termeltek, mint vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták. Egyes szerzők rámutatnak arra, hogy ezeket prionok is okozhatják (mint például a közismert "őrült marhakór").
Kutyákban a fertőző meningoencephalitisek prevalenciája lényegesen alacsonyabb, mint a nem fertőzőké.
Aszeptikus vagy nem fertőző meningoencephalitis
Az aszeptikus vagy nem fertőző meningoencephalitis pedig két csoportba sorolható:
- Immun által közvetített: akkor fordul elő, amikor az immunrendszer megtámadja vagy tönkreteszi a szervezet saját összetevőit azáltal, hogy idegenként ismeri fel azokat.
- Idiopathic: azaz ismeretlen eredetű. Ebbe a csoportba tartozik az ismeretlen etiológiájú meningoencephalomyelitis (MUE), a nekrotizáló meningoencephalitis, a granulomatosus meningoencephalitis, az eosinophiliás meningoencephalitis és a szteroidokra reagáló tremor szindróma.
A meningoencephalitis okai kutyáknál
Bár a különböző típusú meningoencephalitis leírásánál megneveztük ennek a betegségnek a fő etiológiáit, ebben a részben részletesebben ismertetjük a kutyák meningoencephalitisének különböző okait:
- Patogén mikroorganizmusok: ebben a csoportban találunk vírusokat (például szopornyica vagy veszettség), baktériumokat (például Mycoplasma, Staphylococcus, Pastereulla ill. Bartonella), gombák (például Cryptococcus és Blastomyces) és paraziták (például Toxoplasma, Trypanosoma és Babesia).
- Immunrendszeri betegségek: ezekben az esetekben túlzott immunválasz keletkezik a központi idegrendszer összetevői ellen.
- Ismeretlen eredet: Amint azt elmagyaráztuk, sok meningoencephalitis idiopátiás betegségnek számít. Gyanítható azonban, hogy többtényezős eredetű patológiákról van szó, amelyekben a genetikai hajlam olyan tényezőkkel párosul, amelyek túlzott immunválaszt váltanak ki.
A meningoencephalitis diagnózisa kutyáknál
A kutya meningoencephalitis diagnosztikai protokollja a következő pontokon alapul:
- Neurológiai vizsgálat: Teljes neurológiai vizsgálattal azonosítják az elváltozást. Általában multifokális neurológiai jelek láthatók, amelyek arra utalnak, hogy több terület érintett.
- Agy-gerincvelői folyadék analízis: ez a választott diagnosztikai technika, bár szem előtt kell tartani, hogy nem minden idegrendszeri elváltozás központi változást okoznak a cerebrospinális folyadékban. Az agy-gerincvelői folyadék mintavételét általános érzéstelenítésben kell végezni, mivel ez egy invazív eljárás. A kapott mintából citológiai vizsgálatot, tenyésztést, biokémiai és szerológiai elemzést végeznek.
- Mágneses rezonancia: Ezzel a fejlett képalkotó teszttel kimutathatók a tömeges hatású elváltozások, ödéma, az agykamrák kitágulása és elváltozások. vagy diffúz. Bizonyos esetekben azonban nem figyelhető meg neurológiai elváltozás, ezért szem előtt kell tartani, hogy a normál rezonanciafelvételek nem zárhatják ki ezt a betegséget.
- Egyéb diagnosztikai vizsgálatok: beleértve a vérvizsgálatokat, a vizeletvizsgálatot és a fő fertőző betegségek szerológiáját, amelyek azon a területen találhatók, ahol az állat él.
Tudnunk kell azonban, hogy egyes meningoencephalitisek (például necrotizáló meningoencephalitis vagy granulomatosus meningoencephalitis) kórszövettani diagnózist igényelnek a megerősítéshez. Ez azt jelenti, hogy az életben nem lehet végleges diagnózist felállítani, mert ehhez a meglévő idegrendszeri elváltozások postmortem diagnózisára lesz szükség.
A meningoencephalitis kezelése és prognózisa kutyákban
A kutyák meningoencephalitisének kezelése etiológiájától függően változik. Általánosságban elmondható, hogy a kezelés a következő pontokon alapul:
- Tüneti kezelés: a meningoencephalitishez kapcsolódó tünetek kezeléséből áll. Például görcsoldó szereket adnak be görcsös krízisben szenvedő betegeknek, fájdalomcsillapítókat az agyhártyagyulladás miatt súlyos fájdalomban szenvedő betegeknek, vagy diuretikumokat az agyödémában szenvedő betegeknek.
- Antibiotikumok: fertőző meningoencephalitis esetén kell beadni. A kiváltó októl függően antibakteriális, gombaellenes vagy parazitaellenes gyógyszerek kerülnek beadásra.
- Immunszuppresszánsok: immunmediált meningoencephalitis és ismeretlen eredetű meningoencephalitis kezelésére használják (mivel úgy tűnik, hogy immunkomponensük van). Pontosabban, a kortikoszteroidokat gyakran más immunszuppresszív gyógyszerekkel, például ciklosporinnal, azatioprinnal vagy citozin-arabinoziddal kombinálva írják fel.
A betegség prognózisa a meningoencephalitis konkrét típusától függően is változik:
- A fertőző meningoencephalitis esetében a prognózis komoly. Ezenkívül a fertőzést túlélő állatok neurológiai következményekkel járhatnak.
- A nem fertőző meningoencephalitis esetében a prognózis és a túlélési idő nagyon változó. A prognózis általában súlyos, különösen akkor, ha a tünetek multifokálisak, és ha nincs kezdetben kedvező válasz a kezelésre.
Amint látjuk, a meningoencephalitisben szenvedő kutyák várható élettartama számos tényezőtől függően változik. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a korai kezelésben részesülő betegek túlélési aránya sokkal magasabb, mint a nem részesülőknél. Ezért elengedhetetlen, hogy amint bármilyen neurológiai tünet észlelhető, sürgősen menjen el egy állatorvosi központba. Csak így lehetséges a betegség korai diagnózisa és minden esetben a legmegfelelőbb kezelés meghatározása.
