A fajok behurcolása olyan ökoszisztémákba, ahol természetesen nem találhatók meg, nagyon súlyos következményekkel járhat a biológiai sokféleségre nézve. Ezek a fajok megtelepedhetnek, szaporodhatnak és megtelepedhetnek új helyeken, helyettesítve az őshonos növény- vagy állatvilágot, és megváltoztatják az ökoszisztéma működését.
Az invazív fajok jelenleg a második vezető ok a biológiai sokféleség csökkenésében a világon, amelyet csak az élőhelyek csökkenése előz meg. Bár az első embervándorlások óta történtek betelepítések, az elmúlt évtizedekben a globális kereskedelemnek köszönhetően megszaporodtak. Ha többet szeretne megtudni, ne hagyja ki oldalunkon ezt a cikket a invazív fajokról: meghatározás, példák és következmények
Invazív fajok meghatározása
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szerint az „invazív idegen faj” olyan idegen faj, amely egy ökoszisztémában vagy természetes vagy féltermészetes élőhelyen telepszik meg, és a a változás ágense és fenyegetés az őshonos biológiai sokféleségre.
Ezért az invazív fajok azok, amelyek képesek sikeresen szaporodni és önellátó populációkat alkotni egy nem saját ökoszisztémában. Amikor ez megtörténik, azt mondjuk, hogy „természetesedtek”, ami sajnálatos következményekkel járhat az őshonos fajokra nézve.
Egyes betelepített egzotikus fajok nem képesek önállóan túlélni és szaporodni, így végül eltűnnek az ökoszisztémából, és nem veszélyeztetik az őshonos biodiverzitást. Ebben az esetben nem számítanak invazív fajoknak, hanem csak betelepítettnek
Invazív fajok eredete
Az emberi lények létezése óta nagy vándorlást hajtottak végre, és olyan fajokat vittek magukkal, amelyek segítették túlélésüket. Az óceánon túli hajózás és feltárás nagymértékben növelte az invazív fajok számát. A kereskedelem elmúlt évszázadban lezajlott globalizációja azonban exponenciálisan megnövelte a fajok betelepítését. Jelenleg az invazív fajok betelepítésének különböző eredetűek:
- Véletlen: Csónakokban, ballasztvízben vagy autókban „rejtett” állatok.
- Kisállatok: Nagyon gyakori, hogy a házi kedvenceket vásárló emberek megunják, vagy nem tudnak róluk gondoskodni, ezért döntenek hogy elengedje őket. Néha azt gondolják, hogy jót tesznek, de nem veszik figyelembe, hogy sok más állat életét veszélyeztetik.
- Aquariums: az egzotikus növényeket vagy kisméretű állati lárvákat tartalmazó akváriumokból származó víz a folyók inváziójához vezetett tengerek sok faj által.
- Vadászat és halászat: Mind a folyók, mind a hegyek tele vannak invazív állatokkal, amelyeket vadászok, halászok és néha maga az adminisztráció szabadon engedett. A cél a színes állatok megörökítése trófeaként vagy táplálékforrásként.
- Gardens: Az állami és a magánkertekben egyaránt termesztenek dísznövényeket, amelyek rendkívül veszélyes invazív fajok. E fajok egy része azért jött, hogy kiszorítsa az őshonos erdőket.
- Mezőgazdaság: Az étkezési céllal termesztett növények néhány kivételtől eltekintve általában nem invazív növények. A világot megtelepedő magvak és ízeltlábúak, például számos járulékos fű („gyom”) azonban átcsúsznak a szállítás során.
Ha többet szeretne megtudni az egzotikus fajok házi kedvencként való használatának következményeiről, ajánljuk ezt a másik cikket az Állatok, amelyek nem lehetnek házi kedvencek.
Invazív fajok betelepítésének következményei
Az invazív fajok betelepítésének következményei nem azonnaliak, de megfigyelhetők hosszú idő telt el betelepítésük óta. Néhány következmény:
- A fajok kipusztulása: Az invazív fajok kiirthatják az általuk fogyasztott állatokat vagy növényeket, mivel nem alkalmazkodnak a ragadozáshoz vagy a falánksághoz az új fogyasztótól. Emellett az erőforrásokért (élelmiszer, hely) versenyeznek az őshonos fajokkal, kiszorítva őket és az eltűnésüket okozva.
- Az ökoszisztéma megváltozása: tevékenységük következtében megváltoztathatják a táplálékláncot, a természetes folyamatokat és az élőhelyek működését, ill. ökoszisztémák.
- Betegségátvitel: Az idegen fajok kórokozókat és parazitákat hordoznak származási helyükről. Az őshonos fajok soha nem éltek együtt ezekkel a betegségekkel, ezért gyakran magas a halálozási arányuk.
- Hibridizáció: Egyes betelepített fajok szaporodhatnak más őshonos fajtákkal vagy fajtákkal. Ennek következtében az őshonos fajta eltűnhet, csökkentve a biológiai sokféleséget.
- Gazdasági következmények: Sok invazív faj válik növényi kártevővé, megtizedelve a betakarítást. Mások alkalmazkodnak az emberi infrastruktúrákban, például a csövekben való élethez, ami nagy gazdasági veszteségeket okoz.
Az őshonos fajok kihalásának megelőzése érdekében javasoljuk, hogy olvassa el oldalunk másik cikkét a Hogyan védjük meg a kihalás veszélyében lévő állatokat?
Példák invazív fajokra
Már több ezer invazív faj létezik szerte a világon. Oldalunk ebben a cikkében a legkárosabb invazív fajokról mutatunk be néhány példát.
Nílusi sügér (Lates niloticus)
Ezek a hatalmas folyami halak a Viktória-tóba (Afrika) kerültek. Rövid időn belül több mint 200 endemikus halfaj kihalását okozta ragadozásuk és versengésük miatt. Azt is tartják, hogy a halászatából és fogyasztásából származó tevékenységek a tó eutrofizációjához és a vízi jácint (Eichhornia crassipes) inváziójához kapcsolódnak.
Farkascsiga (Euglandina rosea)
Néhány csendes-óceáni és indiai szigetre mint ragadozója egy másik invazív faj: a csiga Afrikai óriás (Achatina fulica). Ezt számos országban élelmiszer-forrásként és házi kedvencként vezették be, mígnem mezőgazdasági kártevővé vált. Ahogy az várható volt, a farkascsiga nemcsak az óriáscsigát fogyasztotta el, hanem számos őshonos haslábfajt is kiirtott.
Caulerpa (Caulerpa taxifolia)
A caulerpa valószínűleg a legkárosabb invazív növény a világon Ez egy trópusi alga, amelyet a 80-as években telepítettek be a Földközi-tengerbe, valószínűleg az akváriumból való vízkibocsátás eredményeként. Ma már megtalálható a Földközi-tenger nyugati részén, ahol veszélyt jelent az őshonos gyepekre, ahol számos állat szaporodik.
