A madárornithosis, psittacosis vagy chlamydiosis egy fertőző betegség, amely leggyakrabban a galambokat és a psittacinokat érinti, bár más madár- és emlősfajokat is érinthet. Ráadásul emberre is átterjedő fertőzés, tehát zoonózis. Kórokozója a Chlamydophila psittaci, egy sejten belüli baktérium, amely általában tartós fertőzést okoz a fertőzött madarakban. A legtöbb állat továbbra is tünetmentes a fertőzés hordozója, bár immunszuppresszió esetén olyan akut állapot jelentkezhet, amely veszélyeztetheti az állat életét.
Ha szeretne többet megtudni a ornithosisról galambokban, javasoljuk, hogy ne hagyja ki oldalunkon az alábbi cikket.
Mi az ornitózis galambokban?
Az ornithosis, más néven psittacosis vagy madár-chlamydiosis, világszerte elterjedt betegség, amely különböző madárfajokat érint. okozati ágensét eredetileg Chlamydia psittacinak nevezték el, de később átminősítették Chlamydophila psittaci-ként. egy intracelluláris baktérium 8 különböző szerotípusával, amelyek közül 6 érinti a madarakat, és átterjedhet emberekre és más emlősökre.
Az ornithosis egy olyan betegség, amely leggyakrabban a galambokat és a pszittacinokat (például papagájokat, papagájokat, ara papagájokat és ara papagájokat) érinti, bár a leírások szerint akár 150 madárfaj is megfertőződött (beleértve a baromfit, kanárit és tengeri madarak). Ráadásul, mint már említettük, zoonózisról van szó, mivel emberre is átterjedhet.
A galambok e betegsége általában nem látható módon alakul ki. A madarak általában tartósan fertőzöttek, mint a betegség tünetmentes hordozói. Immunhiányos helyzetekben azonban a baktériumok újra aktiválhatják szaporodását, és akut és nem specifikus állapotot idézhetnek elő, amelyet emésztési, légzőszervi és szisztémás tünetek jellemeznek.
Ornitózis átvitele galambokban
Általában a fertőzés forrása fertőzött madarak, mint nem látható hordozók, amelyek időszakosan kiválasztják a baktériumokat. A Chlamydophila psittaci átvitele kétféle lehet: függőleges vagy vízszintes.
Függőleges sebességváltó
A fertőzés átviteléből áll szülőkről gyermekeikre. A fiókák jellemzően a fészekben fertőződnek meg a szülők által visszanyert táplálékkal. A túlélő utódok hordozókká válhatnak.
Vízszintes sebességváltó
A fertőzés átviteléből áll az anya-gyermek kapcsolattal nem rendelkező személyek között. A vízszintes átvitel viszont lehet:
- Direct: fertőzött madarak légúti váladékával vagy ürülékével érintkezve.
- Indirekt: élelmiszerrel, vízzel vagy szennyezett anyaggal való érintkezés miatt, különösen a ketrecek alján felhalmozódó por miatt széklet, tollak, bőrpelyhek és orrváladék. Az elemi testek, amelyek a baktériumok inaktív formái, hosszú ideig fennmaradhatnak a környezetben, mivel ellenállnak a kiszáradásnak.
Ornithosis tünetei galambokban
A lappangási időszak (a kórokozóval való érintkezéstől az első tünetek megjelenéséig tartó idő) galambok ornitózisa Nagyon változó. Általában 3–10 nap, bár hónapokig is eltarthat.
A betegség klinikai tünetei a törzs virulenciájától, az immunállapottól és a galamb fogékonyságától függenek. E tényezőktől függően a betegség két különböző formában jelentkezhet: krónikus vagy akut.
Krónikus forma
Általában a kifejlett és immunkompetens galambok krónikusan fertőződnek tünetmentes hordozóként, mivel etiológiai ágensük tartós fertőzést okoz a fertőzés szintjén. orrmirigyek.
A postagalambok időszakosan ontják a baktériumokat, és fertőzésforrást jelentenek más madaraknak és embereknek.
Akut forma
Gyakoribb stressztől vagy immunszuppressziótól szenvedő galamboknál vagy hordozó felnőtteknél. A versenygalambok ornitózisa általában olyan stresszhelyzetekben fordul elő, mint például intenzív szaporodás, versenyszezon vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok (túlzott meleg vagy hideg miatt).
Az akut forma nem specifikus klinikai tünetekkel jelentkezik, például:
- Emésztési tünetek: sárga-zöld hasmenés.
- Légzési tünetek: szemfolyás, kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, orrmelléküreg-duzzanat, légzési hangok, nehézlégzés (a galambok nyitott kiöntővel lélegeznek).
- Általános jelek: a tollak felborzolása, gyengeség, étvágytalanság, fogyás és a legsúlyosabb esetekben a toll halála madár.
Ornithosis diagnózisa galambokban
A galambok vagy más madarak ornithosisának vagy psittacosisának diagnózisa során a klinikai diagnózisra és a laboratóriumi diagnózisra kell összpontosítani.
Klinikai diagnózis
Az ornithosis klinikai diagnózisa bonyolult, mivel a fertőzött állatok nagy százaléka tünetmentes marad. Akut esetekben a klinikai diagnózis valamivel egyszerűbb lehet, bár nem specifikus tünetek esetén más légúti, emésztőrendszeri és/vagy szisztémás betegségeket is differenciáldiagnózisként kell figyelembe venni. Ebben a másik cikkben a galambok leggyakoribb betegségeiről beszélünk.
A klinikai diagnózis része:
- Klinikai anamnézis: az állatorvos rákérdez a klinikai tünetek jelenlétére és a betegség kialakulására.
- A madár általános vizsgálata: a betegséggel kapcsolatos jelek, például savós orrfolyás, infraorbitális sinusitis, orrgyulladás choanae, kötőhártya-gyulladás, hasmenés stb.
- Diagnosztikai képalkotás: A röntgen a leggyakoribb vizsgálat. Általában a tüdő méhsejt-mintázatának elvesztése, és néha egyidejű lépmegnagyobbodás is megfigyelhető.
- Hematológia és biokémia: leukocitózis, emelkedett májmarkerek és gamma-globulinémia figyelhető meg.
Laboratóriumi diagnózis
Laboratóriumi diagnosztikához székletmintát, kloákamintát, felső légúti vagy kötőhártya-kenetet szoktak venni Fontos, hogy több mintát vegyünk idővel, mivel a tartósan fertőzött állatokban a baktériumok kiürülése szakaszosan történik.
Ezen túlmenően a minták kezelésekor egy sor óvintézkedést kell tenni a megőrzésük biztosítása érdekében. A minták helytelen kezelése csökkentheti a baktériumok életképességét és diagnosztikai hibákhoz vezethet. Emiatt a mintákat megfelelő pufferbe kell helyezni, és gyorsan el kell küldeni a laboratóriumba a diagnózis mielőbbi elvégzése érdekében. Mivel zoonózis kórokozóról van szó, a laboratóriumot tájékoztatni kell a gyanúról, és be kell tartani a biológiai biztonsági intézkedéseket, hogy elkerüljük az emberekre való átterjedést.
A laboratóriumi diagnosztika különböző technikákkal végezhető:
- Az etiológiai ágens közvetlen kimutatása: ELISA, PCR vagy immunfluoreszcenciával.
- Izolálás és azonosítás sejttenyészetben: a diagnózis megerősítéséhez.
Hogyan kell kezelni az ornitózist galambokban?
A galambok ornitózisának kezelése két alapvető pilléren nyugszik:
- Etiológiai kezelés: antibakteriális szerek segítségével. Pontosabban, a választott kezelés tetraciklinek, például klórtetraciklin vagy doxiciklin, bár makrolidok, például azitromizin vagy fluorokinolonok, például enrofloxacin is alkalmazhatók. A fertőzés teljes megszüntetéséhez hosszú, 6 hét feletti antibiotikus kezelések szükségesek, mivel a chlamydiák intracelluláris baktériumok.
- Támogató kezelés: a tüneti kezelést az állat által jelzett tünetek függvényében határozzák meg.
