A lovak kötőhártyája egy nyálkahártya, amelyet a palpebralis kötőhártya (a szemhéjak belső felületét takarja), a bulbar conjunctiva (a sclerát, azaz a szemgolyó felszínét fedi) alkotja. és a nictitáló membrán kötőhártyája (lefedi a nictitáló membrán vagy a harmadik szemhéj belső és külső felületét). Ha a kötőhártya egy vagy több részének gyulladása lép fel, kötőhártya-gyulladásnak nevezik. Bár a kötőhártya-gyulladás lovaknál elsődleges folyamat lehet, általában másodlagosnak tűnik más szem- vagy szisztémás patológiákkal szemben, amelyeket mind a diagnózis, mind a kezelés során figyelembe kell venni.
A kötőhártya-gyulladás okai lovakban
Amikor a lovak kötőhártya-gyulladásáról beszélünk, különbséget kell tennünk elsődleges kötőhártya-gyulladás és másodlagos kötőhártya-gyulladás között. A lovak elsődleges kötőhártya-gyulladásának okai a következők lehetnek:
- Idegen testek: például széna, szalma, forgács, por, tüskék stb.
- Sérülések: A szemsérülések gyakoriak a lovaknál a szemek nagy mérete és a fejen oldalsó elhelyezkedésük miatt. Ha többet szeretne megtudni a ló anatómiájáról, ne habozzon, tekintse meg ezt a másik cikket, amelyet ajánlunk.
- Fertőző ágensek: beleértve a baktériumokat (Moraxella spp., Chlamydophila spp., Mycoplasma spp, Streptococcus equi), vírusokat (Equine Herpesvirus 1 és 2, Equine Viral Arteritis vírus és adenovírus), gombák (Aspergillus spp, Histoplasmosis, Blastomycosis, Rhinosporidium seeberi) és paraziták (Habronema spp, Thelazia lacrymalis, Onchocerca cervicalis, Trypanosoma evansi, Babesia spp). Gyakori a legyek által okozott kötőhártya-gyulladás is. Ezt a másik bejegyzést oldalunkon hagyjuk önnek, hogy megtudja a lovak legyek elleni természetes gyógymódokat.
- Neoplazmák: laphámsejtes karcinóma, limfóma, papilloma, hemangioma, hemangiosarcoma, hízósejtes daganatok, melanoma és myeloma multiplex.
- Allergiás reakciók: többek között por, homok, széna, ammónia, hamu vagy pollen ellen.
Azonban nem minden kötőhártya-gyulladás elsődleges, hanem a legtöbb esetben másodlagosnak tűnik a következők miatt:
- Egyéb szembetegségek: a szemhéjat, a szaruhártyát, a sclerát, az uveát, az orr-könnyrendszert és az orbitot érinti. A kötőhártya-gyulladás gyakran keratitissel, szaruhártya tályogokkal, uveitisszel és nasolacrimalis elzáródással jár.
- Szisztémás patológiák: csikóknál a kötőhártya-gyulladás gyakran másodlagosan jelentkezik placentitisként, újszülöttkori helytelen alkalmazkodási szindrómaként (INS), szepszisként, tüdőgyulladásként vagy kötőhártya alatti vagy születési trauma által okozott episzklerális vérzések. Felnőtteknél a kötőhártya-gyulladás társulhat polyneuritishez, Vestibularis szindrómához, lovak protozoális myeloencephalitiséhez, afrikai lópestishez és epizootikus lymphangitishez.
Ha többet szeretne megtudni a lovak gyakori betegségeiről, olvassa el ezt az általunk javasolt cikket.
A kötőhártya-gyulladás tünetei lovakban
A kötőhártya-gyulladásban szenvedő lovakon megfigyelhető klinikai tünetek a következők:
- Conjunctiva hyperemia: a kötőhártya vörössége.
- Kemózis: ödéma a kötőhártya szintjén. Ennek következtében duzzadt szemek és megvastagodott kötőhártya figyelhető meg.
- Epiphora: folyamatos tépés.
- Szemváladék : savós váladékozástól (vírusos vagy allergiás kötőhártya-gyulladásban) gennyesig (bakteriális kötőhártya-gyulladásban).
- Limfoid tüszők kialakulása: limfoid sejtek, például limfociták, plazmasejtek és hisztiociták felhalmozódásával.
- Ocularis és periocularis granulomák: Habronema spp és Onchocerca cervicalis által okozott kötőhártya-gyulladásban.
A kötőhártya-gyulladás diagnózisa lovakban
Amint azt kifejtettük, nem minden kötőhártya-gyulladás elsődleges, hanem néha más szem- vagy szisztémás patológiákkal társul. Ezért a lovak kötőhártya-gyulladásának diagnosztizálását alaposabb vizsgálatnak kell kísérnie annak megállapítására, hogy mi a gyulladás valódi oka, és jár-e vele más kísérő patológia.
Az elsődleges és a másodlagos kötőhártya-gyulladás megkülönböztetéséhez a következőket kell elvégezni és elvégezni:
- A ló jó általános vizsgálata: olyan jelek kimutatására, amelyek szisztémás betegség jelenlétére utalhatnak.
- Teljes szemvizsgálat: olyan szemelváltozások kimutatására, amelyek a kötőhártya gyulladását okozhatják.
Amikor a kapcsolódó szem- vagy szisztémás betegség egyéb jeleit nem találják, akkor elsődleges kötőhártya-gyulladásról van szó. Ebben az esetben fontos a gyulladás eredetének vizsgálata a legmegfelelőbb kezelés kialakítása érdekében. Ehhez a következő további tesztek közül egyet vagy többet el kell végezni:
- Mikrobiológiai kultúra: bakteriális, vírusos és/vagy gombás. A szemfelszín normál mikroflórája főként gram-pozitív baktériumokból és gombákból áll. Általában ezek a mikroorganizmusok egyensúlyban maradnak, de néha opportunista kórokozóként működhetnek, és kötőhártya-gyulladást okozhatnak. Ezért a diagnózishoz fontos a mikrobakultúra és a kötőhártya citológiájának helyes értelmezése.
- Antibiogram: a fertőző ágens különböző antibiotikum-csoportokkal szembeni érzékenységének meghatározása. Ez a teszt lehetővé teszi egy specifikus antibiotikum-terápia kialakítását, és megakadályozza az antibiotikum-rezisztencia kialakulását.
- Citológia: kötőhártya-kaparékból.
- Szövettani diagnózis: kötőhártya-biopsziából.
A kötőhártya-gyulladás kezelése lovakban
Ezen a ponton meg kell gondolnunk, hogyan lehet gyógyítani a kötőhártya-gyulladást lovakban. Ehhez először azt kell mérlegelni, hogy elsődleges vagy másodlagos kötőhártya-gyulladásról van-e szó.
Primer kötőhártya-gyulladás kezelése lovakban
Primer kötőhártya-gyulladás esetén a kezelés kizárólag a kötőhártya-gyulladás megszüntetésére irányulhat. Ehhez tudni kell a konkrét okot, amely a kötőhártya-gyulladást okozta.
- Idegentesti kötőhártya-gyulladás: Az idegen testeket helyi érzéstelenítésben kell eltávolítani. Ezután a kötőhártya tasakot ki kell mosni, hogy eltávolítsuk a maradék szennyeződéseket.
- Fertőző kötőhártya-gyulladás: antimikrobiális gyógyszerekkel kezelik, beleértve az antibakteriális, vírusellenes, gombaellenes vagy parazitaellenes szereket, a kiváltó októl függően. A bakteriális és gombás kötőhártya-gyulladás kezdetben széles spektrumú antibiotikumokkal kezelhető, és az antibiogram eredményeinek megszerzése után váltson a választott antibiotikumra. Habronema spp és Onchocerca cervicalis által okozott kötőhártya-gyulladásban az antiparazita kezelés mellett szemészeti kortikoszteroidot kell alkalmazni (feltéve, hogy nincs szaruhártya fekély), és el kell végezni a göbös elváltozások eltávolítását.
- Conjunctiva tumorok: tumorreszekció krioterápiával, sugárterápiával vagy intraléziós kemoterápiával kombinálva.
- Allergiás kötőhártya-gyulladás: szemészeti kortikoszteroidokkal kezelik. Ezenkívül fontos elkerülni a túlérzékenységi reakciót kiváltó oknak való kitettséget.
A másodlagos kötőhártya-gyulladás kezelése lovakban
Másodlagos kötőhártya-gyulladás esetén az elsődleges okot is kezelni kell a kötőhártya-gyulladás megszüntetése érdekében. Ily módon fizikális és szemészeti vizsgálat, valamint szemváladékvizsgálat történik.
A kötőhártya-gyulladás prognózisa lovakban
A kötőhártya-gyulladás prognózisa a kiváltó októl függően változik. Ebben az esetben a következő helyzetekben találhatjuk magunkat, ahol:
- A fertőző kötőhártya-gyulladás általában jól reagál az antibiotikumos kezelésre 5-7 napon belül: a válasz hiánya vagy a kiújulás (kiújulás) a betegség fennállására utal azonosítatlan kiváltó ok (például a kötőhártyazsákban elrejtett idegen test).
- A kötőhártya-daganatoknak változó lefolyása és prognózisa: a daganat konkrét típusától és a környező szöveti invázió mértékétől függően.
- Allergiás kötőhártya-gyulladás Nehéz lehet megszüntetni, ha nem lehet teljesen elkerülni az allergia kiváltó okának való kitettséget.
- A súlyos szisztémás betegségek következtében kialakuló kötőhártya-gyulladás rossz prognózisú lehet.
