A Doberman Pinscher egy nagy méretű és figyelemre méltó eleganciájú kutya, amely kiváltságos intelligenciáról és nagy érzékenységről tesz tanúbizonyságot. Kiemelkedik azzal, hogy a Stanley Cohen által összeállított lista szerint az 5 legintelligensebb kutyafajta közé tartozik, képes megtanulni, megjegyezni és kiválóan és gyorsan reprodukálni a feladatok, parancsok, trükkök és kutyás sportok széles választékát.
A fizikai, érzelmi és kognitív képességeik teljes kibontakoztatásához azonban a dobermannok oktatásának orientáltnak kell lennie, különös figyelmet fordítva a képzésre és a szocializációra, de elengedhetetlen lesz az is, hogy megfelelő megelőző gyógyászat
Webhelyünk ebben a cikkében bemutatjuk a leggyakoribb betegségeit, valamint ezek fő tüneteit, hogy segítsen megőrizni legjobb barátja egészségét. Természetesen emlékezünk arra, hogy fontos, hogy gyorsan menjünk állatorvoshoz, ha bármilyen változást észlelünk szőrös viselkedésében vagy megjelenésében.
Doberman dilatációs kardiomiopátia
A tágult kardiomiopátia (DCM) gyakrabban fordul elő nagytestű kutyáknál, elsősorban a következő fajtákban: doberman, dog, boxer és ír farkaskutya. Ebben a patológiában a szív izomszerkezete (különösen a kamrák) legyengül a progresszív nyújtás következtében, ami a megfelelő összehúzódás képtelenségéhez vezet. Ennek eredményeként a szív nem tudja pumpálni a test összes szövetének megfelelő oxigénellátásához szükséges mennyiségű vért.
rossz oxigénellátás megakadályozza, hogy a többi szerv optimálisan lássa el funkcióját (különböző elégtelenségi tüneteket generál), és visszafordíthatatlan károsodást is okozhat, ha nem kezelik gyorsan. Szintén gyakran megfigyelhető folyadék felhalmozódása a hasban és a tüdő környékén, egyéb szövődmények mellett.
Ez általában egy csendes betegség, amely gyorsan fejlődhet dobermannoknál. fő tünetei a következőket találjuk:
- Nehéz légzés
- Köhögés
- Fogyás
- Gyengeség
- Egyedzés intolerancia
- Hasi duzzanat
- Ájulás
- Syncope episodes
Elengedhetetlen, hogy gyorsan eljusson az állatorvoshoz, ha bármilyen változást észlel kutyája rutinjában vagy megjelenésében. A korai diagnózis létfontosságú a kedvező prognózis biztosításához, és jó életminőséget biztosít a páciens számára, valamint a gyors és hatékonyabb felépülést.
Doberman Wobbler-szindróma
Wobbler-szindróma (nyaki gerincoszlop instabilitása), közismert nevén a „wobble-szindróma”, különböző krónikus degeneratív betegségekből és súlyos, a nyaki gerinc csigolyái és csigolyaközi lemezei. Ezek a rendellenességek a gerincvelő és az idegek túlzott összenyomódásához vezetnek a nyakban található.
Ez a patológia gyakrabban fordul elő nagytestű vagy óriási kutyáknál, mivel az esetek mintegy 50%-át dobermann, dog és masztiff kutyáknál diagnosztizálták. Ezért a genetikai hajlam jelenik meg a Wobbler-szindróma fő kockázati tényezőjeként. De ritkább esetekben egyes kutyák a csigolyaközi porckorongok elmozdulását is elszenvedhetik a nyaki régióban erős behatás következtében.
A wobbler-szindróma csendesen fejlődik, és első tünetei nem specifikusak, és nehezen diagnosztizálhatók kutyáknál, mint például fejfájás és nyakmerevség, a betegség előrehaladtával specifikusabb tünetek jelennek meg, mint például remegő járás , rövid, óvatos lépésekkel, gyakori egyensúlyvesztéssel és mozgási nehézségekkel.
Amikor ezeket a tüneteket látja legjobb barátján, ne habozzon gyorsan elmenni az állatorvoshoz. Általában a sebészeti beavatkozás az egyetlen igazán hatékony kezelés ennek a szindrómának a kezelésére. Életképessége azonban alapvetően az állat egészségi állapotától függ. Ezért a korai diagnózis szinte mindig a jobb prognózis szinonimája.
von Willebrand-kór a Dobermanban
Ezt a patológiát a Von Willebrand faktor hiánya (VWF), egy glikoprotein, amely felelős a VII-es véralvadási faktor szállításáért. nélkülözhetetlen az érrendszeri elváltozások koagulációjához. Ennek a fehérjének a hiánya a vérlemezkék rendellenes egyesülését okozza, és megnehezíti a véralvadási folyamatot Ennek következtében az állat túlzott vérzést okozhat, ha bármilyen felületes vagy könnyű sebet szenved. Ezenkívül már kimutatták, hogy a VWD-ben szenvedő kutyák hajlamosabbak az anyagcsere-egyensúlyzavarok kialakulására, például a kutyák hypothyreosisára.
A von Willebrand-betegségnek 3 típusa van, amelyeket tüneteik intenzitása szerint osztályoznak. A dobermannok különösen hajlamosak az 1-es típusú VWD kialakulására, amely enyhe vagy közepes tünetekkel jár, mint például késleltetett sebgyógyulás, könnyű zúzódások még nagyon enyhe, esetenkénti fogínyvérzés esetén is. vagy az orrlyukakból.
Ez egy krónikus betegség, amelynek még mindig nincs végleges gyógymódja. A VWD-ben szenvedő kutyák palliatív kezelésben részesülhetnek, de a sérülések és traumák megelőzése a fő módja a szövődmények elkerülésének és az érintett kutyák jó életminőségének biztosításának.
Doberman Gastric Torsion
A gyomortorzió vagy a gyomor torziója szintén a dobermannok leggyakoribb betegségei közé tartozik. A gyomor túlzott kitágulása jellemzi, aminek következtében a szerv saját tengelye mentén csavarodik. Ennek következtében a nyelőcső és a bél közötti kapcsolatok akadályozódnak és a véráramlás megszakad, ami megakadályozza egyes szervek megfelelő oxigénellátását, és visszafordíthatatlan károsodást okoz, ha nem gyorsan kezelik, és halált is okozhat. A kutyáról
A leggyakoribb a gyomortorzió tünetei:
- Hányinger
- Sikertelen hányási kísérlet
- Szorongás
- Túlzott nyálfolyás
- Hasi duzzanat
- Nehéz légzés
- Letargia
- Étvágytalanság
Sajnos a gyomortorzió diagnózisa meglehetősen gyakori az állatorvosi rendelőben. Bár minden kutya gyomortorziót tapasztalhat, ez a szindróma gyakoribb a nagytestű kutyáknál, mint például a dobermannok, a bernáthegyek, a nápolyi masztiffok, a dogok, a labrador retrieverek, Óriás schnauzer stb.
Doberman csípődiszplázia
A csípőízületi diszplázia (vagy coxofemoralis diszplázia) az egyik leggyakoribb degeneratív patológia kutyáknál, különösen a nagytestű és óriás kutyáknál. A combcsontot a medencecsonttal összekötő coxofemoralis csontszerkezet örökletes malformációjából alakul ki. Bár a genetikai hajlam a fő ok, kockázati tényezőként az elhízás és a mozgásszegény életmód is megemlíthető.
Ez a degeneratív folyamat gyakran okoz intenzív fájdalmat és sántaságot Az érintett kutyák nehezen hajtanak végre közös tevékenységeket, például sétálnak, lépcsőznek vagy éreznek. Előrehaladottabb esetekben a diszplázia teljesen cselekvőképtelenné teheti a kutyát
Bár a dobermannok nem tartoznak a betegségre leginkább hajlamos fajták közé, a diagnózisok viszonylag gyakoriak. Ezért fontos tisztában lenni bizonyos tünetekkel, például:
- Tétlenség
- A játék vagy az edzés iránti érdeklődés elvesztése
- Túlzott fáradtság
- Egyszerű mozdulatok végrehajtásának nehézségei
- Sántít
- Hátsó ferdülés
- Izommerevség a csípőben
- Merev hátsó lábak
Egyéb gyakori betegségek dobermann kutyáknál:
A fent említett patológiákon kívül egyéb olyan betegségek is vannak, amelyek előfordulási gyakorisága magas vagy mérsékelt a doberman fajtában, a következőt mutatjuk:
- Cigolyaközi porckorong betegség
- Acral dermatitis
- Vízesések
- krónikus hepatitis
- Color dilution alopecia
- Süketség
- Demodektikus rüh
- Mellitus diabetes
- Öröklött vesebetegség
- Follikuláris diszplázia
- Ichthyosis
- Autoimmun hemolitikus vérszegénység
- Veleszületett mikroftalmia
- Seborrhea
- Vitiligo
- Cink-érzékeny bőrgyulladás
- Perifériás neuropátiák
- Bőrhólyagosodás
- Panosteitis
- faggyús adenitis
- Retina diszplázia
- Progresszív retina ízületi gyulladás
- Hemivertebra
