Az állatok az egész bolygón elterjedtek, és bár egyes régiók általában változatosabbak, mint mások, még a legzordabb élőhelyeken is jelen van állatvilág. Annak érdekében, hogy bizonyos környezetben élhessenek, a különböző fajoknak sikerült olyan adaptációkat és belső folyamatokat kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy sajátos jellemzőkkel rendelkező élőhelyeken éljenek. Az oldalunkon található cikkünkben egy olyan módszerről szeretnénk tájékoztatást adni, amellyel a különböző állatok megbirkóznak a zord környezeti feltételekkel, a diapauzával. Meghívjuk Önt, hogy folytassa az olvasást, hogy mindent megtudjon a diapauseról az állatokban, az állatok száma, amelyek végrehajtják.
Mi a diapause?
Egyes olyan állatok, amelyek rendkívül hideg télű helyeken élnek, a hibernációnak nevezett torpor állapotba kerülnek. Mások száraz és meleg körülmények között az aestivációnak nevezett állapoton mennek keresztül. Minden esetben olyan folyamatokról van szó, amelyek a viselkedés és a fiziológia szintjén bizonyos változásokat generálnak, amelyek az állat túlélését kívánják biztosítani.
Rovarok diapause néven ismert folyamatot fejlesztenek ki, amely átmeneti, és célja, hogy megbirkózzon olyan kedvezőtlen környezeti feltételekkel, amelyek ellensúlyozhatják a rovarok fejlődését és szaporodását. az állat. Ebben az értelemben a Diapause egy olyan állapot, amelyben a fejlődéselnyomódik vagy mélyen csökkent, és ezért minden olyan anyagcsere -aktivitás, ahol a folyamatok sorozata fiziológiai és viselkedési változásokat tartalmaz. az inaktivitás felé, amelyek elősegítik egyes fajok számára a kedvezőtlen élőhelyekkel szembeni ellenállást.
A
Diapause egy olyan stratégia, amely lehetővé teszi a rovarok számára, hogy a legkedvezőbb környezeti feltételekkel és erővel szabályozzák aktív életszakaszukat, így szaporodnak még ezek a helyek. A folyamatot, bár környezeti feltételekhez kötik, a genetikai komponens szabályozza a hormonokon keresztül. Ez az inaktivitás állapota a rovar bármely szakaszában vagy fázisában előfordulhat, azonban meglehetősen gyakori, hogy bábállapotban fordul elő.
A rovaroknál a diapausát kiváltó környezeti tényezők:
- Hőfok
- Photoperiod
- Páratartalom
- Élelmiszerek
- Népesség
A rovarok azonban nem az egyedüli állatok, amelyek túlélésük garantálása érdekében diapauzát végeznek. Egyes emlősöknél is kialakul egyfajta diapauza, amelyet később látni fogunk.
Mennyi a szünet?
A fent említett tényezők szerepet játszanak a rovarban bekövetkező változások idejében és intenzitásában is, azonban a diapauza a kedvezőtlen változások kezdete előtt kezdődik, így ezek az állatok kedvezőtlen körülményeket jeleznek előre, ami lehetővé teszi számukra, hogy túléljék például a tél beköszönte előtt. Másrészt a folyamat nem feltétlenül akkor ér véget, amikor a szélsőséges tényezők véget érnek.
Tekintettel az élőhelyek eltérő környezeti feltételeire, a diapause folyamat változhat rövid időtől, például néhány héttől egészen hónapokig a nagyobb szezonális helyzetekkel szemben.
A diapause szakaszai
A diapauza fázisainak vagy szakaszainak kérdése ellentmondásos volt, azonban azt javasolták, hogy ennek három fő mozzanata van, amelyek a következők: prediapause, diapause és diapauza utáni Ezenkívül javasolták [1] a következő phases specifikusabbs:
- Indukció
- Készítmény
- Megindítás, inicializálás
- Karbantartás
- Felmondás
- A szünet utáni nyugalom
Különbség a diapause és a nyugalom között
A diapauza és a nyugalom között az a különbség, hogy az előbbiben, amint már említettük, jelentős leállás vagy csökkenés következik be a rovar minden olyan folyamatában, amely fiziológiai változásokkal jár. A nyugalom egy pihenőidőből áll, ahol az anyagcsere még lelassul, de az állat mozoghat, ha szeretné, és aktiválja a kedvező feltételek kihasználását. Az utóbbi nem rendelkezik olyan szintű szabályozással, genetikai és környezeti kontrollal, mint az előbbi.
A diapause típusai
A diapauzának két típusa van, az egyik kötelező, a másik pedig nem kötelező, és a becslések szerint ez a faj fejlődésének környezetéhez kapcsolódik.
- Kötelező diapause: A rovaroknak nincs más választásuk, mint életük egy szakaszában belépni ebbe a folyamatba.
- Fakultatív diapauza: a rovarok csak akkor kezdik el ezt a folyamatot, ha a környezeti feltételek kedvezőtlenné válnak.
Másrészt, bár a diapause gyakoribb a rovaroknál, fontos megemlíteni, hogy egyes emlősöknél, mint pl. a kenguruknál az embrionális diapauza nevű folyamat következik be. Ezek az állatok erszényes állatok, vagyis van egy zsákjuk vagy marsupiumuk, ahol a születés után alig fejlődő embrió belépni és betetőzni növekedését. Ily módon a 28-33 napos vemhesség után egy borjú születik, amely ösztönösen az erszényes zsákba költözik, és a nőstény azonnal újra vemhes lehet. Ha azonban egy csecsemő a melléhez tapad, a terhességi fejlődés leáll, és embrionális diapauza következik be, amely körülbelül 235 napig tarthat, ami elegendő idő ahhoz, hogy a csecsemő megfelelően növekedjen. Amint a fiatalok elhagyják a zsákot, az embrió növekedése a méhben újra aktiválódik, hogy körülbelül egy hónappal később megszülethessen.
Ez azonban más emlősöknél is előfordul, amelyek nem erszényes állatok, például az őzben, mivel a nőstény képes látens állapotban hagyni a megtermékenyített petesejteket., hogy később fejlődhessenek és születhessenek meg, amikor a legalkalmasabbak a körülmények. Kétségtelenül ez egy szaporodási stratégia, amelynek célja a faj túlélésének garantálása. Ebben a konkrét esetben a nőstény csak évente egyszer és nagyon rövid ideig kerül hőségbe. Az embrionális diapauza révén minden születés az évnek ugyanabban a szakában történik.
Példák a diapauzára
A rovarok csoportján belül az egyed állapotától függően különböző gyakorisággal fordul elő diapauza. Így például a bogaraknál nagyobb mértékben a kifejlett egyedek mennek keresztül a folyamaton, és ez több egyeddel történik nyáron, mint télen. Ezzel szemben a Lepidoptera-ban télen a bábállapotban fordul elő legtöbbször a diapausa, bár a lárvaállapotban is jelentős arányban, de kevesebben, mint a korábbiak. Hasonlóan a kétszárnyúaknál is bábállapotban élik át ezt az inaktivitási időszakot, ami hasonló arányban fordul elő nyáron és télen.
Néhány konkrét példák a rovarok diapauzájára a következő fajoknál találhatók:
- Bogár (Lagria hirta)
- Egérlégy (Cuterebra fontinella)
- Monarch pillangó (Danaus plexippus)
- Gyakos lepke (Cydia pomonella)
- Fehérrépa gyökérlégy (Delia floris)
- Búzafélék (Sitodiplosis mosellana)
- Húslégy (Sarcophagus crassipalpis)
- Dohánylepke (Sarcophagus crassipalpis)
- Légy a Drosophilidae családból (Chymomyza costata)
- Délnyugati kukoricabogár (Diatraea grandiosella)
Mivel nem a rovarok az egyedüli állatok, amelyek diapauzát végeznek, bár ők alkotják a túlnyomó többséget, további példák a következők:
- Őz (Capreolus capreolus)
- Déli hosszúorrú tatu (Hibrid Dasypus)
- Vörös kenguru (Macropus rufus)
- Antelope kenguru (Macropus antilopinus)
