A bolygón élő összes élőlény a vízi környezetből származik. Az evolúciós történelem során az emlősök változtak és alkalmazkodtak a Föld felszínén uralkodó viszonyokhoz, mígnem néhány millió évvel ezelőtt néhányan ismét elmerültek az óceánokban és folyókban, alkalmazkodni az élethez ilyen körülmények között.
Webhelyünk ebben a cikkében a vízi emlősökről fogunk beszélni, ismertebb nevén tengeri emlősök, mivel a tengerekben találhatók, ahol a legtöbb ilyen típusú faj él. Fedezze fel ezen állatok jellemzőit és néhány példát.
A tengeri emlősök jellemzői
A vízi emlősöket a többi emlősállathoz hasonlóan tejmirigyeik jellemzik, amelyek tejet termelnek fiókáiknak, valamint szeretik az izzadságot mirigyek. Hasonlóképpen, a magzatokat a testükben hozzák ki. Ezek a fajok azonban nem csak ezek a jellemzők.
Az emlősök élete a vízben nagyon eltér a szárazföldi emlősökétől. Ahhoz, hogy életben maradhassanak ebben a környezetben, különleges tulajdonságokra kell szert tenniük evolúciójuk során. A víz sokkal sűrűbb közeg, mint a levegő, és nagyobb ellenállást is kínál, ezért a vízi emlősök rendkívül áramvonalas testtel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyen kibontakozhassanak. A halakéhoz hasonló uszonyok fejlődése jelentős morfológiai változást hozott. Lehetővé teszi számukra a sebesség növelését, az úszás irányítását és a kommunikációt.
A víz sokkal több hőt nyel el, mint a levegő, ezért a tengeri emlősöknek vastag zsírréteg van a kemény és robusztus bőr alatt amelyek szigetelik őket ettől a hőveszteségtől. Hasonlóképpen védelemként szolgál, amikor a bolygó nagyon hideg területein élnek. Egyes tengeri emlősöknek azért van szőrük, mert bizonyos létfontosságú funkciókat a vízen kívül hajtanak végre, például a szaporodást.
Azok a tengeri emlősök, amelyek életük bizonyos szakaszaiban nagy mélységben élnek, más szerveket fejlesztettek ki, hogy képesek legyenek a sötétben élni, például a szonárt A látás ezekben az ökoszisztémákban nem hasznos, mert a napfény nem éri el azt a mélységet.
Hogyan lélegeznek a vízi emlősök?
A vízi emlősöknek levegőre van szükségük a lélegzéshez. Ezért nagy mennyiségű levegőt szívnak be, és hosszú ideig a tüdejükben tartják. Amikor levegővétel után elmerülnek, képesek a vért az agyba, a szívbe és a vázizomzatba irányítani. Az izmokban magas a myoglobin nevű fehérje koncentrációja, amely nagy mennyiségű oxigén felhalmozására képesIly módon a tengeri emlősök jelentős ideig lélegzetvétel nélkül maradhatnak.
A fiatal és újszülött kölykök nem fejlesztették ki ezt a képességet, ezért gyakrabban kell levegőt venniük, mint a csoport többi tagjának.
Tengeri emlősök típusai
A legtöbb vízi emlősfaj a tengeri környezetben él. A tengeri emlősök három rendje van: cetfélék, ragadozók és szirénia.
A cetfélék rendjébe tartozó vízi emlősök
A cetfélék rendjén belül a legreprezentatívabb fajok a bálnák, delfinek, sperma bálnák, kardszárnyú bálnák és barna delfinek A cetfélék egy fajból fejlődtek ki szárazföldi húsevő patás állatoké több mint 50 millió évvel ezelőtt. A cetfélék rendje három alrendre oszlik (amelyek közül az egyik kih alt):
- Archaeoceti: négylábú szárazföldi állatok, amelyek a mai cetfélék elődjei (kih altak).
- Mysticeti: Ezek a balénbálnák. Fogatlan húsevő állatok, amelyek nagy falatokat vesznek fel a vízből, majd átszűrik a balénjukon, és a nyelvükkel kikanalazzák a csapdába esett halakat.
- Odontoceti – Ide tartoznak a delfinek, a kardszárnyú bálnák, a barna delfinek és a csőrös bálnák. Nagyon változatos csoport, bár fő jellemzője, hogy vannak fogaik. Ebben a csoportban található a rózsaszín delfin (Inia geoffrensis), a vízi folyami emlősfaj.
A ragadozók rendjébe tartozó vízi emlősök
A ragadozók sorába beleszámítjuk a fókákat, oroszlánfókákat és rozmárokat, bár a tengeri vidra és a jegesmedvék is szerepelhetnek. Ez az állatcsoport körülbelül 15 millió évvel ezelőtt jelent meg, és a feltételezések szerint közeli rokonságban állnak a mustelidekkel és az ursidákkal (medvékkel).
A szirénia rendbe tartozó vízi emlősök
Az utolsó sorrend, a szirénia, magában foglalja a dugongokat és lamantinokat Ezek az állatok a tititerekből fejlődtek ki, amelyek nagyon hasonlítanak a megjelent elefántokhoz körülbelül 66 millió évvel ezelőtt. A dugongok Ausztráliában, a lamantinok pedig Afrikában és Amerikában élnek.
Példák tengeri emlősökre és nevükre
Most, hogy ismerjük a vízi emlősök jellemzőit, lássunk néhány példát attól függően, hogy milyen sorrendbe tartoznak:
Példák a cetfélék rendjébe tartozó tengeri emlősökre
Amint láttuk, ezen a sorrenden belül három alrendre oszlanak. Mivel azonban az egyik kih alt, a fennmaradó két alrendből láthatunk példákat vízi emlősökre:
Példák a misztikus alrendre:
- Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
- Déli jobboldali bálna (Eubalaena australis)
- Gleccser jobboldali bálna (Eubalaena glacialis)
- Pacific Right Whale (Eubalaena japonica)
- Uszonyos bálna (Balaenoptera physalus)
- Sei vagy boreális bálna (Balaenoptera borealis)
- Bryde bálna (Balaenoptera brydei)
- Trópusi bálna (Balaenoptera edeni)
- Nagy kék bálna (Balaenoptera musculus)
- Minimal, Minke vagy Minke bálna (Balaenoptera acutorostrata)
- Déli vagy antarktiszi bálna (Balaenoptera bonaerensis)
- Omura bálna (Balaenoptera omurai)
- Yubarta vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae)
- Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
- Pygmy bálna (Caperea marginata)
Példák a odontoceti alrendre:
- Tonina overa (Cephalorhynchus commersonii)
- Heaviside delfinje (Cefalorhynchus heavisidii)
- Parti közönséges delfin (Delphinus capensis)
- Pygmy gyilkos bálna (Feresa attenuata)
- Pilot pilóta bálna (Globicephala melas)
- Risso delfinje (Grampus griseus)
- Fraser delfinje (Lagenodelphis hosei)
- Atlanti delfin (Lagenorhynchus acutus)
- Northern Finless Dolphin (Lissodelphis borealis)
- Orca (Orcinus orca)
- Hongkongi rózsaszín delfin (Sousa chinensis)
- Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)
- Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
- Boto, Amazonas folyami delfin vagy rózsaszín delfin (Inia geoffrensis)
- Baiji vagy kínai folyami delfin (Lipotes vexillifer)
- Ezüst delfin (Pontoporia blainvillei)
- Beluga (Delphinapterus leucas)
- Narwhal (Monodon monoceros)
Példák a ragadozók rendjébe tartozó tengeri emlősökre
Lássuk az alábbiakban ebbe a rendbe tartozó vízi emlősfajokat:
- Mediterrán szerzetesfóka (Monachus monachus)
- Északi elefántfóka (Mirounga angustirostris)
- Leopárdfóka (Hydurga leptonyx)
- Harbor Seal (Phoca vitulina)
- Ausztrál és dél-afrikai szőrfóka (Arctocephalus pusillus)
- Guadalupe szőrfóka (Arctophoca philippii townsendi)
- Steller oroszlánfókája (Eumetopias jubatus)
- Kaliforniai oroszlánfóka (Zalophus californianus)
- Tengeri vidra (Enhydra lutris)
- Jegmedve (Ursus maritimus)
Példák a szirénia rendbe tartozó tengeri emlősökre
Végül a szirénia rend példáival fejezzük be a vízi emlősök listáját:
- Dugong (Dugong dugon)
- Karibi lamantin (Trichechus manatus)
- Amazon Lamantin (Trichechus inunguis)
- afrikai lamantin (Trichechus senegalensis)
